Karthágó és a só: Közkeletű tévhitek Róma történetében

Németh György

Titus Livius, a híres római történetíró beszéli el Romulus és Remus történetét, hogyan tették ki őket, és szoptatta meg az ikreket egy farkas. Livius azonban nem ad hitelt a hagyománynak, és úgy véli, a fiúkat megtaláló pásztor felesége szoptatta meg a gyerekeket. Az asszony meglehetősen kicsapongó természetű volt, ezért nevezték Lupának, ami farkasszukát jelent. Amióta létezik történetírás, szóta keletkeznek a történelmi mítoszok, félreértések, alaptalan híresztelések. És a történetírók megpróbálnak ezekkel leszámolni – viszonylag kevés sikerrel…

Besózták-e Karthágó földjétt?

1960-ban jelent meg a kiváló brit történész, Brian Herbert Warmington Karthágó című, később magyarra is lefordított könyve, amelyben a következő sorokat olvashatjuk: "Végül a föld színével tettek egyenlővé mindent, ami még állt a városban. Scipio ünnepélyes formák között átkot mondott a romhalmazra; ekével barázdát vonatott, abba sót hintett annak jelképéül, hogy a hely örökre lakatlan pusztaság marad." Innen és az 1930-ban publikált hatalmas cambridge-i ókortörténeti összefoglalásból terjedt el még a tudományos kézikönyvekben és tankönyvekben is az átoknak ez a formája, amelynek azonban egyetlen antik forrásban sem találjuk nyomát…

Nők a római politikában

A történelem során elsőként az új-zélandi nők harcolták ki maguknak a választójogot 1893-ban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nők korábban ne játszhattak volna vezető szerepet a politikában, hiszen a brit trónon ekkor éppen egy nő, Viktória királynő ült. De királynőket az ókorból is ismerünk Hatsepszuttól Kleopátráig. Az antik asszonyokat azonban a tankönyvek hajlamosak jogfosztott, a politikából kitaszított rétegként ábrázolni, párhuzamba állítva őket az athéni metoikoszokkal vagy akár a jogfosztott rabszolgákkal. Ez hatalmas tévedés…

Róma égése

A rossz hírű Nero császár egyik legismertebb gaztette Róma felgyújtása volt. A számítógépes CD vagy DVD másolására kifejlesztett NERO program ikonja a lángoló Colosseum. Igaz ugyan, hogy a Coloseum Nero halála után kezdett épülni elkobzott palotájának parkja helyén, és csak Titus császársága alatt készült el, a szimbólum megalkotóját ez nyilván nem zavarta, hiszen nem történész, hanem informatikus volt…

Minden út Rómába vezet

A legtöbb tankönyv ezzel a szállóigével vezeti be a jól kiépített római úthálózat ismertetését. Latinul így hangzik: Omnes viae Romam ducunt. A Római Birodalom területe legnagyobb kiterjedése idején elérte a 3,5-4 millió négyzetkilométert. A birodalom fontosabb településeit és kikötőit mintegy kilencvenezer kilométer hosszú úthálózat kötötte össze. Természetesen nem minden római út vezetett Rómába…

A pénznek nincs szaga

Mindenki ismeri a Vespasianus császárnak tulajdonított híres mondást: "A pénznek nincs szaga." Sokan latinul is idézik: Pecunia non olet. Ha azonban ókori forrásban szeretnénk megtalálni, például Suetonius Vespasianus-életrajzában, hiába keressük…

Megjelent a Rubicon 2012/4-5. lapszámában

Szeretne többet megtudni a Római Birodalom történetéről? Eddigi legrészletesebb összefoglalónkat a 2008/1. különszámunkban olvashatja. Rendelje meg szerkesztőségünkből IDE KATTINTVA!

2008/1. Különszám Titokzatos ókor

Előző cikk Az európai integráció és az amerikai katonai jelenlét
Következő cikk Az amerikai állammodell: Az Egyesült Államok alkotmányának alapelvei