{"product_id":"okor-1","title":"Ókori világ","description":"\u003cdiv\u003e\n\u003cp\u003e\u003cmeta charset=\"UTF-8\"\u003eÓkori világ tematikus csomagunkkal mélyebb betekintést nyerhet Róma hanyatlásának folyamatába és az ókori olimpiai játékok történetébe.\u003c\/p\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003cdiv\u003e\n\u003cp\u003eEdward J. Watts: \u003cstrong\u003eRóma. Hanyatlás és megújulás örök körforgása\u003c\/strong\u003e\u003c\/p\u003e\n\u003cdiv aria-setsize=\"-1\" class=\"c-virtual_list__item\" role=\"listitem\" id=\"1704397069.822839\" data-qa=\"virtual-list-item\" data-item-key=\"1704397069.822839\" tabindex=\"0\"\u003e\n\u003cdiv role=\"presentation\" class=\"c-message_kit__background p-message_pane_message__message c-message_kit__message\" data-qa=\"message_container\" data-qa-unprocessed=\"false\" data-qa-placeholder=\"false\"\u003e\n\u003cdiv role=\"document\" aria-roledescription=\"message\" class=\"c-message_kit__hover\" data-qa-hover=\"true\"\u003e\n\u003cdiv class=\"c-message_kit__actions c-message_kit__actions--above\"\u003e\n\u003cdiv class=\"c-message_kit__gutter\"\u003e\n\u003cdiv role=\"presentation\" class=\"c-message_kit__gutter__right\" data-qa=\"message_content\"\u003e\n\u003cdiv class=\"c-message_kit__blocks c-message_kit__blocks--rich_text\"\u003e\n\u003cdiv class=\"c-message__message_blocks c-message__message_blocks--rich_text\" data-qa=\"message-text\"\u003e\n\u003cdiv class=\"p-block_kit_renderer\" data-qa=\"block-kit-renderer\"\u003e\n\u003cdiv class=\"p-block_kit_renderer__block_wrapper p-block_kit_renderer__block_wrapper--first\"\u003e\n\u003cdiv class=\"p-rich_text_block\" dir=\"auto\"\u003e\n\u003cdiv class=\"p-rich_text_section\"\u003eA Római Birodalom történetéről számos könyv született már. A fiatal amerikai történész, Edward J. Watts műve azonban nem szokványos módon követi a római történelem eseményeit. Középpontjában annak vizsgálata áll, hogy az idők során az egyes politikusok, írók és történészek hogyan értelmezték Róma hanyatlásának jeleit.\u003c\/div\u003e\n\u003cdiv class=\"p-rich_text_section\"\u003e\u003cbr\u003e\u003c\/div\u003e\n\u003cdiv class=\"p-rich_text_section\"\u003eA szerző a Kr. e. 1. századtól napjainkig vezet végig bennünket a Római Birodalom és\u003cbr\u003eutódállamai történetén, miközben lebilincselő stílusban eleveníti föl a kulcsfontosságú eseményeket.\u003c\/div\u003e\n\u003cdiv class=\"p-rich_text_section\"\u003e\u003cbr\u003e\u003c\/div\u003e\n\u003cdiv class=\"p-rich_text_section\"\u003eBetekintést nyerünk Tiberius Gracchus álságos reformpolitikájába, amely merőben eltér attól a képtől, amelyet annak idején a marxista történészek tártak elénk. Empatikus beszámolót olvashatunk a rómaiak szívszorító küzdelmeiről a gótok és vandálok ellen, amiről nehéz eldöntenünk, hogy melyik oldallal azonosuljunk; megtudhatjuk, hogyan próbálták a 15. századi pápák a Konstantinápolyban trónoló szultánt megnyerni a kereszténységnek; vagy miért nevezték Luther kortársát, V. Károlyt az új Scipio Africanusnak.\u003c\/div\u003e\n\u003cdiv class=\"p-rich_text_section\"\u003e\u003cbr\u003e\u003c\/div\u003e\n\u003cdiv class=\"p-rich_text_section\"\u003eEgy rövid villanásnyi képet Mussolini múltat idéző kísérletéről is nyerhetünk. A könyv rengeteg korabeli forrást idéz, ezzel teszi hitelessé mondanivalóját. Ajánljuk e kötetet mindazoknak, akik a római történelem megismerésének csupán a kezdeténél tartanak, illetve azoknak is, akik az alapokat már elsajátították, ám érdeklődést tanúsítanak\u003cbr\u003ea finom részletek iránt.\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003cdiv aria-setsize=\"-1\" class=\"c-virtual_list__item\" role=\"listitem\" id=\"1704397085.520939\" data-qa=\"virtual-list-item\" data-item-key=\"1704397085.520939\" tabindex=\"-1\"\u003e\n\u003cdiv role=\"presentation\" class=\"c-message_kit__background c-message_kit__background--hovered p-message_pane_message__message c-message_kit__message\" data-qa=\"message_container\" data-qa-unprocessed=\"false\" data-qa-placeholder=\"false\"\u003e\n\u003cdiv role=\"document\" aria-roledescription=\"message\" class=\"c-message_kit__hover c-message_kit__hover--hovered\" data-qa-hover=\"true\"\u003e\n\u003cdiv class=\"c-message_kit__actions c-message_kit__actions--above\"\u003e\n\u003cdiv class=\"c-message_kit__gutter\"\u003e\n\u003cdiv role=\"presentation\" class=\"c-message_kit__gutter__left\"\u003e\n\u003cdiv class=\"p-message_pane_message__compact_timestamp p-message_pane_message__compact_timestamp--light p-message_pane_message__compact_timestamp--adjacent\"\u003e\u003cspan class=\"c-timestamp__label\" data-qa=\"timestamp_label\"\u003e\u003cbr\u003e\u003c\/span\u003e\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003cdiv role=\"presentation\" class=\"c-message_kit__gutter__right\" data-qa=\"message_content\"\u003e\n\u003cdiv class=\"c-message_kit__blocks c-message_kit__blocks--rich_text\"\u003e\n\u003cdiv class=\"c-message__message_blocks c-message__message_blocks--rich_text\" data-qa=\"message-text\"\u003e\n\u003cdiv class=\"p-block_kit_renderer\" data-qa=\"block-kit-renderer\"\u003e\n\u003cdiv class=\"p-block_kit_renderer__block_wrapper p-block_kit_renderer__block_wrapper--first\"\u003e\n\u003cdiv class=\"p-rich_text_block\" dir=\"auto\"\u003e\n\u003cdiv class=\"p-rich_text_section\"\u003e„Róma bukása Kr. u. 476-ban történt”. Ebben a tényközlésben – amelyre legtöbben iskolai tanulmányaikból emlékezhetnek – mindhárom adat téves. 476-ban ugyan megfosztották trónjától a még gyermek Romulus Augustulust, Róma állítólagos utolsó császárát (valójában Iulius Nepos keleten továbbra is császárként uralkodott), de más egyéb nem történt. „Róma” semmiképp sem bukhatott meg, legfeljebb a Nyugatrómai Birodalom, ugyanis az addig egységes imperium Romanum 395-tól hivatalosan is ketté lett osztva: egy nyugati és egy keleti részre. És végül maga a „bukás” sem stimmel. A történészek már régóta megkérdőjelezik, hogy bármi ilyesmi történt volna. Peter Brown, a „késő antikvitás” elméletének kidolgozója nyomán ma már inkább „átformálódásról, átalakulásról” beszélünk, semmint bukásról. Brown olvasatában a pogány Róma helyét átvette egy lassanként kereszténnyé váló birodalom, az egykori Nyugatrómai Birodalom helyén pedig a népvándorlások következtében új államalakulatok jelentek meg, amelyek kulturálisan, sőt nyelvileg is ennek a krisztianizált késő antik birodalomnak az örökösei voltak.\u003c\/div\u003e\n\u003cdiv class=\"p-rich_text_section\"\u003e\u003cbr\u003e\u003c\/div\u003e\n\u003cdiv class=\"p-rich_text_section\"\u003eEdward J. Watts az ókori Róma történetét a „hanyatlás – megújulás” narratíva szempontjából elemzi. A Római Birodalom eszméje sokszori átalakulás után sem szűnt meg, és a mai napig inspirációt jelent a jelenkor politikai vezetői számára.\u003c\/div\u003e\n\u003cdiv class=\"p-rich_text_section\"\u003e\u003c\/div\u003e\n\u003cdiv class=\"p-rich_text_section\"\u003e\n\u003cdiv\u003e\n\u003cp\u003eKertész István: \u003cstrong\u003eAz ókor olimpiai játékai\u003c\/strong\u003e\u003c\/p\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003cdiv\u003e\n\u003cp\u003e\u003cspan data-sk=\"tooltip_parent\" dir=\"ltr\" class=\"c-message__edited_label\"\u003e„Ha van sikerágazata a magyar történelemnek, ha van olyan része nemzeti tudatunknak, amely növeli önbizalmunkat és e nép minőségébe vetett hitünket, akkor a nyári olimpiai játékokon elért kimagasló eredményeink nyomán az olimpiai mozgalom minden bizonnyal az” – írja könyve bevezető részében a szerző. Ő szurkolóként az 1952-es helsinki játékok idejétől kíséri figyelemmel sportolóink sikereit, és kutatóként, a Magyar Olimpiai Akadémia küldötteként 1986 óta 22 alkalommal tanulmányozhatta a görögországi Olimpiában\/Olümpiában az antik olimpiai versenyek tárgyi emlékeit. Ott, az árnyat adó platánok, a buján virágzó leanderek között magasba törő dór oszlopok és a képzeletnek bő teret nyújtó épületromok látványától áthatva élhette át az ókori olimpiai játékoknak az antik irodalomból és az előkerült feliratokból megismert történeteit.\u003c\/span\u003e\u003c\/p\u003e\n\u003cp\u003e\u003cspan data-sk=\"tooltip_parent\" dir=\"ltr\" class=\"c-message__edited_label\"\u003eHogyan segítette fél tucat végső győzelemhez a birkózó Milónt az általa elfogyasztott kakaszúza? Miképp koszorúzták bajnokká a pankrationban első Arrakhión holttestét? Miért vallotta magát Szürakuszai polgárának a krotóni futó, Asztülosz? Hogyan lett olimpiai bajnok a spártai királylány, Küniszka a férfiak uralta sportvilágban? Miért nem léphettek be férjes asszonyok a versenyjátékok idején Zeusz szent ligetébe, és miképp kerülte el a büntetést a törvényt megsértő asszony, Kallipateira? \u003c\/span\u003e\u003c\/p\u003e\n\u003cp\u003e\u003cspan data-sk=\"tooltip_parent\" dir=\"ltr\" class=\"c-message__edited_label\"\u003eMindezekre és más érdekes kérdésekre választ kap az olvasó, aki a könyv végén szereplő Kitekintésből megtudhatja, mit értett meg és mit értett félre az antik hagyományra támaszkodó modern olimpizmus az ókor olimpiai játékaiból.\u003c\/span\u003e\u003c\/p\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e\n\u003c\/div\u003e","brand":"Rubicon Intézet","offers":[{"title":"Default Title","offer_id":57452815089999,"sku":"RCS-OKOR-1","price":12780.0,"currency_code":"HUF","in_stock":true}],"thumbnail_url":"\/\/cdn.shopify.com\/s\/files\/1\/0061\/5052\/0899\/files\/Okori_vilag.png?v=1776090326","url":"https:\/\/bolt.rubicon.hu\/products\/okor-1","provider":"Rubicon Történelmi Folyóirat","version":"1.0","type":"link"}