Magyarország, Erdély és az Oszmán hódítás
Fedezze fel az oszmán hódítást és következményeit, valamint Erdély helyzetét szerkesztőségünk tematikus válogatásából!
Ágoston Gábor: Az Oszmán hódítás és Európa
Hunyadi János nándorfehérvári diadala, a mohácsi katasztrófa, Buda török kézre kerülése és a másfél száz éves török uralom vagy az Erdélyi Fejedelemség története a magyar olvasók számára jól ismertek. Ezek az események azonban részei voltak az Oszmán Birodalom európai és közel-keleti hódításainak, valamint a terjeszkedés során kialakult birodalmi vetélkedésnek és diplomáciai sakkjátszmáknak, amelyek jelentőségüket tekintve a hidegháború korszakának amerikai-szovjet rivalizálásához hasonlíthatók. Ágoston Gábor monumentális munkája az oszmán hódítás ezen tágabb összefüggéseit vizsgálja, bemutatva az Oszmán Birodalomnak Európa és a Közel-Kelet történetében jászott, meghatározó szerepét.
Oborni Teréz: Erdély aranykora
A Magyar Királyság keleti részén a Buda elestét követő évtizedekben kiformálódó új magyar állam, a fejedelemség igazi aranykort hozott Erdély számára. Bár a keleti országrész össze is roppanhatott volna a két korabeli világhatalom, az Oszmán és a Habsburg Birodalom kegyetlen összecsapásaiban, a fejedelemség nem csupán túlélte a számára megadatott mintegy százhúsz évet, de különálló országként megőrizte a Magyar Királyság alkotmányosságának hagyományait, miközben anyanyelvi kultúránk páratlan értékeit teremtette meg. Erdély fejedelmei, noha az oszmánok kényszer szülte vazallusai lettek, mindvégig megmaradtak magyarnak és európainak.
John Paget: Magyarország és Erdély
John Paget könyve egy valóságos időutazás. A szerző másfél évig tartó magyarországi és erdélyi utazási során tapasztalt élményeinek ismertetése mellett behatóan elemzi az ország történelmi, társadalmi, politikai és gazdasági helyzetét. Paget eddig magyarul nem megjelent sorait olvasva nemcsak élővé válik előttünk a reformkor Magyarországa, nemcsak meglepő új ismeretekre teszünk szert általa, de kritikusabban szemléljük azokat a leegyszerűsítő narratívákat, amelyek a korszakról, a parasztságról és nemességről, elnyomásról és együttélésről, szabadságról és demokratikus hagyományokról a történeti köztudatunkban meggyökeresedtek.