Történelmi gondolkodók

Történelmi gondolkodók tematikus csomagunkkal mélyebb betekintést nyerhet a civilizáció történetébe, és megimerkedhet a napjainkat máig befolyásoló történelmi tényezőkkel is.

Frank Dikötter: Diktátorok és személyi kultuszuk

A diktátorok két legfontosabb eszköze a hatalom biztosítására: a terror és a kultusz. Sokan a kultuszt csak afféle járulékos jelenségnek tekintik, a diktatúrák visszataszító, ám marginális velejárójának. Frank Dikötter könyvében négy kontinens leghíresebb diktátorainak személyi kultuszát elemzi. Bebizonyítja, hogy bármilyen sok újságíró, fényképész, képzőművész, zeneszerző és rendező munkálkodott a diktátorok magasztalásán, a dicsőítésükkel kapcsolatos, legfontosabb döntéseket valamennyien személyesen hozták meg.

Tony Judt és Timothy Snyder: Gondolatok a 20. századról 

A szerzőpár a 20. századi politikai eszmék elemző bemutatására vállalkozik. A kötet középpontjában a hatalom és az igazságosság kérdése áll, ahogy azt liberális, szocialista, kommunista, nacionalista és fasiszta értelmiségiek értelmezték a 19. század végétől a 20. század elejéig. Ugyanakkor Tony Judt történész és esszéíró intellektuális életrajza, végül pedig elmélkedés politikával foglalkozó értelmiségiek erkölcsi kudarcairól (és kötelességeikről). 

Leszek Kołakowski: A civilizáció a vádlottak padján

A 20. század legbölcsebb közép-európai filozófusa, Leszek Kołakowski tudományos, de közérthető interjúkban és tanulmányokban foglalja össze legfontosabb gondolatait. Kimerítően foglalkozik a kommunizmussal és örökségével, elgondolkodtató nézeteket tesz közzé az emberi önazonosság mítoszáról, a szovjet és náci népirtás különbségeiről és hasonlóságáról. Megismerhetjük vallással kapcsolatos nézeteit, de szó esik a természetjogról, kollektív identitásról és a bolygónk ökológiai és demográfiai korlátairól is, amelyek minket is igényeink korlátozására fognak kényszeríteni.

David Armitage: Polgárháborúk

David Armitage könyvében a polgárháborúk több mint két évezredes történetét elemzi. A szervezett emberi erőszaknak ez a közismert formája a legjobban elterjedt és a legrombolóbb hatású valamennyi közül – mégis viszonylag kevés figyelemben részesült mindmáig a történészek részéről. Bemutatja, honnan származnak a polgárháborúról alkotott koncepcióink, milyen módon fogalmazták meg ezeket az évszázadok során, és merőben új szempontból mutat be olyan történelmi jelenségeket is, mint az oly sokat emlegetett és vitatott forradalmak.