2019/9-10. Perek, bírák, bíróságok

Lapszámunkban a magyar igazságszolgáltatás történetét és múltunk híres pereit ismerheti meg.

Felfedezheti benne egyebek mellett a nagy szegedi boszorkányper, a kora újkori felségsértési perek és a rögtönítélő bíróságok helyenként igen szomorú történetét.

Bár már az iskolában megtanultuk, hogy Könyves Kálmán királyunk szerint „boszorkányok pedig nincsenek”, így ellenük vizsgálódni is felesleges, a legnagyobb boszorkányüldözések mégsem a középkorban, hanem a kora újkorban rázták meg Európát, és ekkoriban, 1723-ban került sor a legtöbb „boszorkány” elítélésével végződő magyarországi perre is.

Hogyan volt ez lehetséges?

Fedezze fel a válaszokat a Rubicon tematikus lapszámában!

Tartalom

A hónap témája: Perek, bírák, bíróságok

Mezey Barna: Bűn és büntetés

Tringli István: Bírósági szervezet a késő középkori Magyarországon

Mezey Barna: Werbőczy István, 1458–1542. A Tripartitum atyja

Homok-Nagy Mária: Hűtlenség, felségsértés, felségárulás

Oborni Teréz: Illésházy István megnótáztatása. Egy hírhedt hűtlenségi per története

Dominkovits Péter: Az úriszék. Egy rossz hírű bíráskodási intézmény a feudalizmus korából

Varga J. János: Seregszék, hadiszék. Katonai bíráskodás a hódoltság kori végvárakban

Balogh Judit: A városi bíráskodás 

Mezey Barna: A bírói hatalmi ág kialakulásának kezdetei. Az 1723-as bírósági reform

Balogh Elemér: Viva cremetur! A leghíresebb hazai boszorkányper, Szeged, 1728

Stipta István: Bírósági szervezet és ítélkezés 1848–1849-ben Magyarországon

Antal Tamás: Az esküdtbíráskodás Magyarországon

Megyeri-Pálffi Zoltán: Bíróságok a dualizmus kori Magyarországon. Igazságügyi paloták a polgári korban

Tóth J. Zoltán: Statárium, forradalmi törvényszék, népbíráskodás… Rendkívüli bíráskodás Magyarországon

Gali Máté: Károlyi Mihály hazaárulási pere

Drócsa Izabella: A politikai bűncselekmények és a rendtörvény. A kommunista mozgalmakkal szembeni büntetőperek a két világháború között

Veress Emőd: A jogegységesítés útvesztői. Polgári perjog Erdélyben 1928/1920 és 1945 között

Szerencsés Károly: A politikai érdek üti a jogi érvet. Az „igazságszolgáltatás” működése a második világháború utáni magyarországi demokráciakísérlet felszámolása idején

Horváth Attila: A bírósági szervezet Magyarországon a szovjet típusú diktatúra korában

Vekov Károly: Egy erdélyi mártír katolikus pap. A Szoboszlay-per

Révész Béla: Bíróságok a késő kádári években

Kahler Frigyes: Egy halálos ítélet. Mi az igazság Kristóf László ügyében?

Osztovits András: Európai bíróságok. Nemzetek feletti intézmények

Színes ismeretterjesztő magazin, 162 oldal

Archív lapszámaink 2022. augusztus 29-től egységesen aktuális lapszámunk árán kaphatók, nem a megjelenés idején rájuk nyomtatott áron. Ez jelenleg szimpla számok esetén 1250 Ft, dupla számok esetén 1920 Ft. Mindenkori akcióink keretében adott kedvezményeinket ezekből az árakból számítjuk.