RUBICON OnlinePlusz

A MÜNCHENI SZERZŐDÉS

A MÜNCHENI SZERZŐDÉS

Az első világháborút lezáró 1919. májusi versailles-i békeszerződés 440 cikkelye súlyos, szinte teljesíthetetlen katonai, területi, pénzügyi, gazdasági feltételeket támasztott Németországgal szemben, mégis leginkább a háborús felelősség egyoldalú áthárítása volt fájó. A 231. cikkely jó szolgálatot tett minden olyan erő számára, amely a békeszerződés és a köztársaság szétrombolásáért küzdött. A weimari köztársaság első éveiben gyorsan kiderült, ki fogadja el az alkotmányt, és ki ellenzi. Az első éveket a jobb- és baloldali politikai radikalizmus megerősödése és az erkölcsi szétzilálódás jellemezte.
Olvasás
1919: A Magyarországi Tanácsköztársaság kérdőjelei

1919: A Magyarországi Tanácsköztársaság kérdőjelei

Az 1919. március 21-i kommunista hatalomátvétel értékelése a mai napig megosztja a történészszakmát és a szélesebb közvéleményt is. Mind a napi sajtóban megjelenő publicisztikákban, mind a történeti művekben újra és újra felmerül a kérdés, hogy miként tudta egy maréknyi kommunista politikus a politikai élet margójáról magához ragadni és 133 napon keresztül megtartani a hatalmat. Valóban nemzeti célokért harcolt a rendszer a környező országokkal, vagy Kun Béla és társai mindvégig igazi keményvonalas kommunisták maradtak?

Olvasás

Új hadsereg, új tisztikar?

1919-ben olyan ismert katonai vezetők szolgáltak a Vörös Hadseregben, mint Werth Henrik, Szombathelyi Ferenc, Lakatos Géza, Csatay Lajos, Nagy Vilmos, Jány Gusztáv, Sztójay Döme, Vörös János vagy Miklós Béla. Amikor 1919 augusztusában, a Magyar Tanácsköztársaság bukását követően megkezdődött az új magyar haderő kiépítése, joggal merült fel a kérdés: mi legyen a bomlásnak indult Vörös Hadsereg tisztjeivel?

Olvasás

A szatmári kiegyezés, 1711

A füg­get­len és ren­di Ma­gyaror­szág álom­ké­pe összeom­lott, mert meg­va­ló­sí­tá­sá­nak bel­ső és nem­zet­kö­zi fel­té­te­lei hiá­nyoz­tak. A szat­má­ri egyez­ség a ren­di ál­lam ön­ál­ló­sá­gá­nak csak egy ré­szét men­tet­te meg. Ma­gyaror­szág for­mai­lag ön­ál­ló ál­lam ma­radt, ame­lyet az ural­ko­dó sa­ját tör­vé­nyei sze­rint kor­mány­zott, vagyis kül­ső­leg csak per­szo­ná­lis unió for­má­já­ban kap­cso­ló­dott a Habs­burg Bi­ro­da­lom má­sik ré­szé­hez.

Olvasás

Szálasi: A demagógia diadala Magyarországon

Hogyan lett a jelentéktelen századosból a magyar politikai élet jelentős tényezője, „amikor szónokolni, írni nem tud, se sajtója se pártvezéri képessége, sőt még világos gondolata sincs” – tették fel a kérdést 1938-ban a parlamentben. S ha a kortárs reagálás nem is volt mindenben pontos, jelezte az értetlenséget, hogy Szálasinak miért sikerült az, ami előtte senkinek: egységfrontba tömöríteni a szélsőjobboldali pártokat, a saját vezetése alatt.

Olvasás

A márciusi napok Erdélyben

Báró Bánffy Jánosné Wesselényi Józéfa bárónő Aranyosgyéresen született 1812. április 21-én Wesselényi József báró ötödik leányaként. Emlékirataiban gyermekkorára mint keserű élményekkel teli időszakra emlékezik vissza. Az 1834-es kolozsvári erdélyi országgyűlés idején ment férjhez Bánffy Jánoshoz, a göttingeni egyetemen tanult fiatal erdélyi arisztokratához, aki az erdélyi szabadelvű ellenzék tagjaként Szék bányavároskát képviselte a diétán.

Olvasás

Bécsi élményeim

Frankenburg Adolf (Németkeresztúr, 1811. november 11. – Eggenberg, Ausztria, 1884. július 3.) Sopron megyei német ajkú családban született, s megőrizte kétnyelvűségét, noha magyar íróvá lett. Eredetileg gazdásznak tanult Keszthelyen, majd jogot végzett. Pozsonyban megismerkedett Széchenyi Istvánnal, aki nagycenki birtokán adott neki állást. Az írói pálya azonban jobban vonzotta, s 1837-től Pesten működött. 1837-ben a Magyar Tudományos Akadémia írnoki állását kapta meg, és 1845-ben az Akadémia levelező tagsággal ismerte el irodalmi munkásságát.

Olvasás

Egy gyermek élményei 1848-ban

Kassai Vidor, a 19. századi magyar színjátszás talán legnagyobb komikusa, 1840. február 16-án látta meg a napvilágot Gyálán, a helyi jegyző, Kossitzky István fiaként. Iskolai tanulmányait megszakítva kereskedősegéd, majd könyvkötősegéd lett, később szobafestőként próbált szerencsét. 1861-ben felcsapott színésznek, s a Kassai nevet is ekkor vette fel. A színészi pályát Budán kezdte Molnár György társulatánál, majd különféle vidéki és fővárosi társulatokban játszott. Feleségül vette Jászai Marit, s 1869-től már együtt játszottak a kolozsvári Nemzeti Színházban.

Olvasás

A Nyugat védelmében - Koreában

Olvasás

A NATO születése

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete létrejöttének okait, a szövetség céljait igen frappánsan fogalmazta meg Lord Ismay, a szervezet első főtitkára, amikor arról beszélt, hogy a NATO lényege „a németeket lent, az oroszokat kint és az amerikaiakat bent tartani” Európában. A hármas célrendszerből azonban a németek háttérbe szorítására irányuló törekvés egyre gyengült, miközben nőttön-nőtt a félelem a Szovjetuniótól. Európa hagyományos hatalmai az Egyesült Államok nélkül gyengének és védtelennek érezték magukat.

Olvasás

Szabad Európa Rádió: A felszabadítási stratégia csődje

A Szabad Európa Rádió hallgatói 1955 karácsonyán magyar nyelven hallhatták Eisenhower elnök üdvözletét, amely politikai üzenetet is hordozott: ”Az amerikai nép tudatában van a megpróbáltatásoknak, amelyeket el kell szenvedniük, szívén viseli azon törekvésüket, hogy helyreállítsák személyes és politikai szabadságukat, osztozik hitükben, hogy végül győzedelmeskedik az igazság, amely újra visszahozza ezeket a nemzeteket a világ szabad nemzetei közé.” Azonban hamarosan kiderült, hogy a harsányan hirdetett felszabadítási stratégia nem több, mint puszta retorika.

Olvasás

A szovjet szuperhatalmiság kialakulása

A bi­po­lá­ris rend­szer kiala­ku­lá­sa, alap­ve­tő jel­lem­vo­ná­sai­nak meg­szi­lár­du­lá­sa egy­beesett a Szov­jetunió ké­ső sztá­li­ni kor­sza­ká­val. Az 1945 és 1953 kö­zöt­ti idő­szak­ban nem­csak a má­so­dik vi­lág­há­bo­rús szö­vet­ség bom­lott fel, de kör­vo­na­la­zód­tak a hi­deg­há­bo­rú alap­ve­tő is­mér­vei is, ame­lyek az­tán az egész kor­szak­ban meg­ha­tá­ro­zóak ma­rad­tak. Ugyanak­kor fel­tű­nő, hogy a szov­jet szu­per­ha­tal­mi kor­szak kül­po­li­ti­ká­ját a kon­ti­nui­tás, a fo­lya­ma­tos­ság jel­lem­zi.

Olvasás

Az európai integráció és az amerikai katonai jelenlét

Hadsereg állomásoztatása egy másik országban sohasem önzetlen segítség, hanem az érdekérvényesítés eszköze. Ugyanakkor az Egyesült Államok katonai jelenléte Európában azt példázza, hogy mindez korunkban akkor és ott elfogadható, ahol nemcsak a küldő, hanem a fogadó fél érdekeit is képes érvényesíteni.

Olvasás