2020/10. Magyar szabadkőművesek
Kossuth Lajos, gróf Andrássy Gyula, Jászy Oszkár, Ady Endre, Kazinczy Ferenc…
Mi a közös bennük?
Az öt személyiség – és még sokan mások –, akik a magyar történelmet eltérő korokban, más-más politikai nézőpont alapján ámde megkérdőjelezhetetlenül nagy mértékben formálták, mind szabadkőművesek voltak.
A történelem talán legismertebb – és rendszerint félreismert – titkos társasága nem csupán a francia felvilágosodásban vagy az Egyesült Államok politikai rendszerének felállításában játszott szerepet, hanem a magyar történelem alakításában is.
A szabadkőművesek felbukkannak a magyar demokratikus politikai kultúra és a reformkori viták gyökereinél, a Kossuth-emigráció hálózatépítésében, valamint 1918-1919 válságos hónapjai során egyaránt.
Lehetett-e néhány száz vagy néhány ezer kis közösségekben, páholyokban dolgozó személyiségnek érdemi befolyása modern nemzetünk sorsára?
Csatlakozhattak-e nők is a „jó és igaz férfiak” közösségéhez?
Globális hatalmi törekvéseket célzó, hierarchikus felépítésű hálózat része a magyar szabadkőművesség vagy a humánum, az empátia, a tolerancia és szolidaritás elveire épülő, a nemzeti értékeket, hagyományokat tisztelő és ápoló közösség?
Fedezze fel a válaszokat a Rubicon tematikus lapszámában!
Tartalom
Benedek Szabolcs: A szabadkőművesség eredete
Péter Róbert: Az első magyar szabadkőművesek
Benedek Szabolcs: A magyar szabadkőművesség
Miskolczy Ambrus: Titkostársasági demokratikus kultúra. A szabadkőművességtől a nyilvánosságig
Tüskés Gábor: 33 jelkép. Szabadkőműves szimbólumok a 18. században
Péter Róbert: Az első női rituálék. Mikor nyíltak az első nőket (is) befogadó szabadkőműves páholyok?
Kurucz Péter: Kazinczy Ferenc. Széphalom Orpheusa
Csorba László: Nemzet, haza, kalapács. A Kossuth-emigráció és a szabadkőművesség
Csunderlik Péter: A Galilei Kör és a szabadkőművesek
Hatos Pál: Szabadkőművesek és az őszirózsás forradalom. „Magyar szabadkőműves imádattal csak a magyarok Istenének tartozik."
Gulyás László: Az Osztrák-Magyar Monarchia bukása. Volt-e jelentősége a szabadkőművesek tevékenységének?
Ujváry Gábor: Progresszivitás és konzervativizmus a magyar felsőoktatásban a 20. század elején