2020/12. Bocskai és a hajdúk
1604 őszén Lala Mehmed nagyvezír a Buda alatt állomásozó szultáni had táborában a magyar nemzet királya és Erdély fejedelme címzéssel ellátott kinevező levelet bocsátott ki Bocskai István részére.
Ezzel Kelet-Magyarország egyik leghatalmasabb ura – II. Rudolf Habsburg császártól és magyar királytól elfordulva – Erdély kényszerű hintapolitikája következtében a szultán fennhatósága alá adta magát.
A magyar történelemben kevés olyan személyiséget találunk, aki oly rövid idő alatt akkora befolyást gyakorolt az ország politikai életére, mint Bocskai, aki hol a császár, hol a szultán oldalán, de végeredményben biztosította Erdély fennmaradását és a magyar rendek hosszú távú kiegyezését a magyar uralkodóval.
Felemelkedése azonban nem sikerülhetett volna a kor legfélelmetesebb félkatonai erői, a hajdúk és a székelyek támogatása nélkül, akik a kozákokkal és a krími tatárokkal együtt a tizenöt éves háború meghatározó tényezőivé váltak.
A Rubicon tematikus számában megismerheti Bocskai István szerepét a magyar történelem alakításában, valamint felfedezheti a hajdúk, székelyek, kozákok és krími tatárok történetét.
Fő témánk mellett új fényt derítünk a Duna-hidak lerombolására a II. világháború alkonyán, az újonnan megnyíló orosz levéltárak számos hadititkot feltáró anyagának segítségével.
Tartalom
Meruk József - Ungváry Krisztián: Budapest hídjai és a főváros ostroma
Papp Sándor: Bocskai István. A magyar nemzet királya és Erdély fejedelme
Varga Beáta: Rablók, szabadságharcosok vagy zsoldos katonák? A hajdúk a 16-17. században
Oborni Teréz: Az erdélyi fejedelmek uralkodó címei
B. Szabó János: A székelység hadi ereje a korai fejedelemség idején
Balogh Judit: Bocskai István és a székelyek
Benne: Hídvégi Nemes János: Háromszék békeszerető főkapitánya
Gebei Sándor: A kozákok
Ivanics Mária: Krími tatárok. Egy kelet-európai muszlim nép