2023/11-12. Érdekek hálójában
A globális történelmi folyamatokat a vesztfáliai rendszer létrejötte óta mindig kisszámú állam dominálta. A vesztfáliai szerződést követő időszakra jellemző hatalmi egyensúlyt öt európai nagyhatalom érdekegyeztetése biztosította, s bár a rendszer egyensúlyi állapotát Napóleon Franciaországa rövid időre felborította, a császár bukása után visszatért egy békésebb időszak.
A 19. század végére ez az egyensúly töredezni kezdett, a gyarmatokért és befolyási övezetekért folytatott rivalizálás világháborúban csúcsosodott ki, ami fordulópontot jelentett a globális hatalmi dinamikában: régi birodalmak hanyatlásához és új erőközpontok megjelenéséhez vezetett. Az addig fennálló multipoláris világrend a II. világháború nyomán bipolárissá vált s hidegháborúba torkollott. Az így kialakult nagyhatalmi szembenállás hosszú időre befagyasztotta a nemzetközi kapcsolatokat.
A poszthidegháborús időszakot az Egyesült Államok hegemón szerepével járó egypólusú világrend váltotta fel. A 21. század második évtizedére azonban egyre több feltörekvő hatalom vált érdekeltté a status quo megdöntésében, melyek közül Kína geopolitikai gondolkodását különösen nehéz kizárólag a nyugati történelemfelfogáson keresztül megérteni.
Bár a hidegháborús szembenállás elmúltával a nemzetközi közvélemény hajlamos volt a múltba utalni a befolyási övezeteket, a 2022-ben kitört orosz–ukrán háború pontosan ezt a már meghaladottnak vélt realitást emelte újra a köztudatba.
Vajon miben egyezik és miben különbözik az Egyesült Államok és fő kihívóinak geopolitikai gondolkodása? Milyen történelmi példákat találhatunk napjaink érdekszféra-háborúira? És milyen hatása van a világra a geopolitika új színtereinek, Afrikának és az Északi-sarkvidéknek?
A válaszokat megtalálja a Rubicon 2023/11-12. lapszámában!
Tartalom
Vörös Zoltán – Tarrósy István: A pólusok elmélete. Az átalakuló világrend
Bernek Ágnes: Oroszország világrendfelfogása. Az Eurázsia fogalom változásai
Zoltai Alexandra: A geopolitika új színtere: az Arktisz. Az Északi-sarkvidék stratégiai jelentősége
Horváth Levente: A kínai geopolitikai gondolkodás
Reményi Péter: A nyugat-balkáni területi rendezés. A térség új geopolitikája
Búr Gábor: A felértékelődő Afrika. Új versenyfutás a legszegényebb kontinensért
Marsai Viktor: A geopolitikai versengés új színtere? Homokvihar a Száhelben. Túlnépesedés, klímaváltozás, erőforrás-konfliktusok
Grüll Tibor: A földkerekség meghódítói. Földrajzi valóság és politikai propaganda az antik Rómában
Gulyás László: A bécsi békekongresszustól a vasfüggönyig. A multipoláris világrend, 1815–1945
Glant Tibor: Az amerikai birodalmiság. Három Pax Americana
Somkuti Bálint: Navigare necesse est… A világtengerek geostratégiai jelentősége
Szilágyi István: Kulcsövezet, magterület, civilizáció. Sir John Halford Mackinder . A geopolitikai gondolkodás klasszikusa
Dövényi Zoltán: A geopolitika klasszikusai
Andrékó Gábor: Ütközőállam és hídállam. A geopolitikai gondolkodás fejlődése
Nánay Mihály: Befolyási övezetek és érdekszférák
Magyarics Tamás: Az érzelemmentes geopolitikus. Henry A. Kissinger (1923–2023)
Miskolczy Ambrus: A lélek a minden. A Hunyadi-kérdés. Magyarország és a balkáni népek küzdelme
Színes ismeretterjesztő magazin, 146 oldal
Archív lapszámaink 2022. augusztus 29-től egységesen aktuális lapszámunk árán kaphatók, nem a megjelenés idején rájuk nyomtatott áron. Ez jelenleg szimpla számok esetén 1250 Ft, dupla számok esetén 1920 Ft. Mindenkori akcióink keretében adott kedvezményeinket ezekből az árakból számítjuk.