Megmaradni

3.980 Ft

Kívülállónak nehéz feladat megírni egy ország történelmét, kiváltképpen ha az ország nyelve különleges és történelme véget nem érő önvédelmi és függetlenségi harcok sorozata. Természetes, hogy a nemzetek történelmét általában saját fiaik írják meg. Vannak azonban olyan példák is, amikor egy idegen rokonszenvező, érdeklődő tekintete olyan tisztánlátással hatol be események, bonyolult hajlamok és érzelmek vadonába, hogy többet sikerül elérnie, mint steril „tárgyilagosságot”. Ilyenkor a távlat érdekes módon színezni képes az események megszokott értékelését is.

Ez áll Sir Bryan Cartledge Megmaradni – A magyar történelem egy angol szemével című könyvére is, amely már címében elárulja a szerző legfontosabb felismerését: a magyar nemzet karakterének egyik legjellemzőbb vonása, hogy minden katasztrófa ellenére újra és újra sikerül megmaradnia, majd meglepő módon felemelkednie. A magyarság legpozitívabb jellemzői – a szellemi alkotások és a váratlan megújulási képesség – csaknem mindig felbukkannak a komor tragédiákat túlélő nemzetben.

Megállapításai olyannyira eredetiek és helytállóak, hogy talán nem túlzás kijelentenem: a külföldiek által írt összes magyar történelemkönyv közül valószínűleg Cartledge munkája eddig a legkiválóbb. Értékes műve Angliában két kiadást ért meg. A magyar nyelvű változat elolvasása után úgy kell gondolnunk Bryan Cartledge-ra, Nagy-Britannia 1980 és 1983 között Budapesten állomásozó nagykövetére, mint barátunkra.

Tartalom

Előszó  

Bevezető

Első rész | A középkori királyság

1. A magyarok (Kr. e. 400–Kr. u. 1000)
A népvándorlások kora 
A „honfoglalás”
A kalandozások 
Magyarország és a kereszténység 

2. A fiatal magyar állam (1000–1301) 
I. István, a király és a szent (1000–1038) 
A magyar társadalom a 12. és a 13. században 
A becsvágy csírái 
IV. Béla és a tatárjárás 
Az Árpád-ház alkonya 

3. A felemelkedőben lévő Magyarország (1301–1444)
Az első Anjou uralkodó: Károly Róbert 
Nagy Lajos, Magyarország és Lengyelország királya 
Luxemburgi Zsigmond, a király és császár 
Magyarország a 14–15. században

4. A fényből a sötétségbe (1444–1526)
Hunyadi János
Mátyás
Kultúra a 14–15. században 
Mohács felé 

Második rész | A Habsburg-királyság

5. A három részre szakadt Magyarország (1526–1711) 
Vetélkedés a trónért (1526–1541)
A magyarországi reformáció
A török által megszállt Magyarország
Erdély
A királyi Magyarország

6. Rendi–függetlenségi harcok (1547–1711) 
A tizenöt éves háború
Bocskai István és a hajdúk 
Az ellenreformáció
Bethlen Gábor, I. Rákóczi György és a harmincéves háború 
Felháborodás, összeesküvés, elnyomás 
Thököly Imre és a kurucok: felszabadítás és megtorlás
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

7. Habsburg-uralom és nemzeti ébredés (1711–1825)
A Habsburgok a 18. században – abszolutizmus és reform
III. Károly
Mária Terézia
Nemesi ellenállás, gazdasági visszamaradottság
II. József 
II. Lipót 
I. Ferenc
Eszmék és emberek

8. Reform, nyelv és nemzeti szellem (1825–1843)
A reformok ügye 
A reformerek
A reformok
A nyelv és a nemzet 

9. Ellenzék, forradalom és szabadságharc (1844–1849) 
Az 1848-as forradalom
A szabadságharc 

10. A kiegyezés politikája és a dualizmus (1849–1867)
Megtorlás és neoabszolutizmus (1849–1860)
Kossuth és az emigránsok 
A kiegyezés felé
A kiegyezés
Külügy
A dualizmus politikája (1875–1906) 

11. Gazdasági fejlődés a sok gonddal küszködő
társadalomban (1850–1913)
A modern gazdaság felé
A magyar társadalom a dualizmus éveiben:
a nemesség, a zsidó polgárság, parasztok és munkások
A nemzetiségek és a „magyarosítás” 
Intellektuális és kulturális élet
Egy modern európai főváros

12. Háború és forradalom (1906–1919) 
Az utolsó békeévek (1906–1914) 
Magyarország hadban (1914–1918) 
Forradalmak és ellenforradalom 

Harmadik rész | Hármas tragédia és újjászületés

13. Az út Trianon felé (1914–1920)
Európa átrendezése
A békeszerződés

14. Horthy Magyarországa (1920–1942)
A kormányzóság 
A konszolidáció (1920–1931)
Jobbratolódás (1931–1939) 
Gazdaság a két világháború között
A magyar társadalom a két világháború között:
a politikai osztály, a zsidók, munkások és parasztok 
Oktatás és kultúra 

15. Az első fausti egyezség: a jutalom (1936–1941) 
Sodródás Németország felé (1936–1938) 
A jutalom (1938–1941)

16. A második fausti egyezség: az ár (1941–1945) 
Az első részlet 
A második részlet 
A harmadik részlet 
Az utolsó részlet 

17. Két hamis hajnal (1945–1956) 
A demokrácia illúziója
Diktatúra és terror
A vas és acél országa 
Rákosi Magyarországa 
Az új szakasz 
Reakció 

18. A forradalom (1956)

19. A második kiegyezés (1956–1988) 
Kádár János
A forradalom leverése és a konszolidáció 
Reformkísérletek 
Kádár Magyarországa 

20. A kerekasztal forradalma
és a demokratikus Magyarország (1988–1999) 
Megjelenik az ellenzék 
Az MSZMP végjátéka 
A kerekasztal forradalma 
A demokratikus Magyarország 

Jegyzetek 

Bibliográfia  ·  566
Névmutató  ·  576