Tovább az oldalra
30% kedvezmény 06.11-14. között Kossuth és Széchenyi tematikus csomagunkra. Kattintson ide a részletekért!
30% kedvezmény 06.11-14. között Kossuth és Széchenyi tematikus csomagunkra. Kattintson ide a részletekért!

Ország

2020/12. Bocskai és a hajdúk

Eredeti ár 1.250 Ft - Eredeti ár 1.250 Ft
Eredeti ár 1.250 Ft
1.250 Ft
1.250 Ft - 1.250 Ft
Akciós ár 1.250 Ft
az ÁFA értékét tartalmazza
Elérhetőség:
Raktáron

1604 őszén Lala Mehmed nagyvezír a Buda alatt állomásozó szultáni had táborában a magyar nemzet királya és Erdély fejedelme címzéssel ellátott kinevező levelet bocsátott ki Bocskai István részére.

Ezzel Kelet-Magyarország egyik leghatalmasabb ura – II. Rudolf Habsburg császártól és magyar királytól elfordulva – Erdély kényszerű hintapolitikája következtében a szultán fennhatósága alá adta magát.

A magyar történelemben kevés olyan személyiséget találunk, aki oly rövid idő alatt akkora befolyást gyakorolt az ország politikai életére, mint Bocskai, aki hol a császár, hol a szultán oldalán, de végeredményben biztosította Erdély fennmaradását és a magyar rendek hosszú távú kiegyezését a magyar uralkodóval.

Felemelkedése azonban nem sikerülhetett volna a kor legfélelmetesebb félkatonai erői, a hajdúk és a székelyek támogatása nélkül, akik a kozákokkal és a krími tatárokkal együtt a tizenöt éves háború meghatározó tényezőivé váltak.

A Rubicon tematikus számában megismerheti Bocskai István szerepét a magyar történelem alakításában, valamint felfedezheti a hajdúk, székelyek, kozákok és krími tatárok történetét.

Fő témánk mellett új fényt derítünk a Duna-hidak lerombolására a II. világháború alkonyán, az újonnan megnyíló orosz levéltárak számos hadititkot feltáró anyagának segítségével.

Tartalom 

Meruk József - Ungváry Krisztián: Budapest hídjai és a főváros ostroma

Papp Sándor: Bocskai István. A magyar nemzet királya és Erdély fejedelme

Varga Beáta: Rablók, szabadságharcosok vagy zsoldos katonák? A hajdúk a 16-17. században

Oborni Teréz: Az erdélyi fejedelmek uralkodó címei

B. Szabó János: A székelység hadi ereje a korai fejedelemség idején

Balogh Judit: Bocskai István és a székelyek
Benne: Hídvégi Nemes János: Háromszék békeszerető főkapitánya

Gebei Sándor: A kozákok

Ivanics Mária: Krími tatárok. Egy kelet-európai muszlim nép

Színes ismeretterjesztő magazin, 100 oldal

Archív lapszámaink 2022. augusztus 29-től egységesen aktuális lapszámunk árán kaphatók, nem a megjelenés idején rájuk nyomtatott áron. Ez jelenleg szimpla számok esetén 1250 Ft, dupla számok esetén 1920 Ft. Mindenkori akcióink keretében adott kedvezményeinket ezekből az árakból számítjuk.

Customer Reviews

Based on 1 review
100%
(1)
0%
(0)
0%
(0)
0%
(0)
0%
(0)
V
Visnovitz György
Telitalálat

Szemben az előző, monografikus jellegű, és szerintem gyengébben sikerült Kossuth számmal, ez most egy igazi történelmi magazin, izgalmasnál izgalmasabb témákkal, térben és időben is széles határokat felölelve. Nem akarom részletezni, de szerintem hosszú évek óta az egyik legsikerültebb, ha éppen nem a legjobb lapszám! Minden cikk önálló tanulmány, és mégis egymáshoz jól kapcsolódnak a hónap témája, Bocskai (és a hajdúság) témakör mentén. Kivéve a budapesti hidak elpusztításával kapcsolatos tanulmányt (Nagyító alatt), amely viszont a legújabb kutatási eredményeket bemutatva önmagában olyan érdekes és értékes, hogy a kisebb terjedelem ellenére is a szám legfontosabb cikke. Mindezt remekül tükrözi a címlap kettőssége is. Kiváló, gazdag és változatos a képanyag is. Gratulálok a lapszám szerkesztőinek és szerzőinek!
Hogy valami kifogást is írjak, nem éreztem elegendőnek a források megnevezését. Nem a tudományos igényű lábjegyzeteket hiányolom, de a visszakereshetőség illúzióját meg kellene adni. Pozitív példa a lapszámban Repin híres festményének megnevezése a 73. oldalon, ahol zárójelben ott szerepel minden, amire gondolok. Különösen fájó ez a forráshiány a hidakkal foglalkozó anyagban, ahol csak nagy nehezen bogozható ki utalásokból, hogy talán az OFVM podolszki levéltárának interneten is elérhető iratai jelentik az új forrásokat ( 14.oldal), amelynek része lehet a Pamjaty Naroda online iratgyűjtemény (17.oldal), míg a címoldal "megnyíló levéltárak"-at említ.