[2] A montgomeryi buszbojkott

1955-56 | Montgomery

A polgárjogi mozgalom megszületése egy hétköznapi konfliktushoz kötődik. Az események váratlanul váltak helyi ügyből országos eseménnyé. A buszbojkott az első jogi sikerhez is elvezetett.

Egy varrónő nem adja át a helyét

Három hónappal a gyilkosság után egy középkorú varrónő tartott haza munkájából az alabamai Montgomeryben. A buszsofőr ingerülten kiabált rá és három másik afroamerikai utasra, akik nem elég gyorsan adták át a fehéreknek fenntartott üléseket egy felszálló utasnak. Hárman azonnal hátra mentek a busz végében feketék számára kijelölt helyekhez. A középkorú varrónő, Rosa Parks azonban visszautasította a megaláztatást, és ülve maradt. A szegregációs törvények megsértése miatt őrizetbe vették. A cellából kérte édesanyját, hívja fel a fekete közösség jogi képviselőjét, E. D. Nixont, aki rövidesen riadóztatta az állam összes fekete potentátját és a fehér szimpatizánsokat. Másnap Rosa Parks óvadék ellenében szabad volt.

A fekete vezetők meglátták a lehetőséget a köztiszteletben álló, általános megbecsülésnek örvendő nőt ért sérelemben. Harcot akartak hirdetni a buszokon fennálló megkülönböztetés ellen. Bár Parks férje meg volt győződve arról, hogy feleségét meg fogják ölni, a nő rövid gondolkodás után így válaszolt: „Ha úgy gondoljátok, ez jelent valamit Montgomerynek, és tehetünk valami jót, boldogan végigcsinálom!” Az aktivisták három nap alatt több tízezer szórólapot osztottak szét, hogy mozgósítsák a város fekete lakóit a buszközlekedés bojkottjára. A szervezőmunka lázas ütemben folyt, a vezetők főhadiszállását egy 26 éves lelkész vezette templomban rendezték be. Ifj. Martin Luther King közösségének templomára nem csak a karizmatikus fiatal lelkész személye és a templom városon belüli központi elhelyezkedése miatt esett a választás. Szimbolikus üzenet is volt ez: a templom alig néhány lépésre esett attól a helytől, ahol a déli, szakadár államok alkotta konföderáció első elnöke, Jefferson Davis letette hivatali esküjét 1861-ben. Ezért a várost a „konföderáció bölcsőjének” nevezték.

Majd egy évnyi küzdelem

A bojkott első napjáról King így számolt be: „Arra számítottunk, hogy a közösség 60%-a vesz részt a bojkottban, de 100%-os volt a részvétel. A csoda megtörtént!” Egy idős nő találóan így kommentálta az eseményt: „A lábam fáradt, de a lelkem szárnyal!”

Martin Luther King és Ralph Abernathy az első szegregációmentes buszon, Montgomery, 1956. december 21.

Kinget márciusban a helyi bíróság bűnösnek mondta ki, és 500 dollár megfizetésére kötelezte a tiltakozás megszervezéséért. A fiatal lelkész otthonára ismeretlenek bombát dobtak. A buszbojkott tizenegy hónapon át tartott. Sokan, köztük Martin Luther King is, aggódva latolgatták, meddig lehet folytatni a tiltakozást, amikor november 13-án az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyezte Alabama szövetségi állam buszszegregációs törvényét. A diadalittas King így kiáltott fel: „Az Úr üzent Washingtonból!” A tiltakozás egyik résztvevője később azt mondta: „Visszanyertük az önbecsülésünket. Megismertük a siker ízét. Valakiknek éreztük magunkat, és mások figyeltek ránk [...] Úgy éreztük, hogy az Államok egy csodálatos ország, és még nagyobbá tehetjük!” Montgomery a polgárjogi mozgalom bölcsőjévé vált.

Fekete-fehér Amerika sorozatunk következő epizódja: Harc az integrált oktatásért. Megjelenik június 16-án.

Napjaink legjelentősebb eseményeinek „miértjére” mindig a történelemben találjuk a választ. Olvassa a Rubicont kedvezményes előfizetéssel minden hónapban, hogy a múlt ismeretében valóban megértse a jelent!

FORRÁS | Názer Ádám: Mérföldkövek. Az amerikai polgárjogi mozgalom főbb állomásai. Megjelent a Rubicon 2008/9. számában.