Fekete-fehér Amerika | A polgárjogi mozgalom mérföldkövei

[7] Polgárjogi menet Selmából Montgomerybe

[7] Polgárjogi menet Selmából Montgomerybe

1965. januárban és februárban sorozatos tüntetéseken követelték a helyi városháza előtt, hogy a rendőrség hagyja abba a választókkal szembeni brutális fellépést. Clark hajthatatlan volt, sőt, a sajtó képviselőinek jelenlétében törte el az egyik demonstráló ujját, aki azt kiabálta felé: „Te ugyanolyan fajgyűlölő vagy, mint Hitler!” Az események megviselték a rendőrfőnök egészségét. Kórházba került, amit így kommentált: „A niggerek miatt kapok szívrohamot!” A demonstrálók eközben a kórház előtt a seriff testi és szellemi javulásáért imádkoztak.

Az események teljesen elmérgesedtek, és amikor az állam többi részéből rendőri erősítés érkezett, elszabadultak az indulatok. A felfordulásban az egyik rendfenntartó agyonlőtt egy fekete fiatalt, aki az anyját védte. Jimmie Jackson halála olaj volt a tűzre.

Olvasás
[6] A washingtoni polgárjogi menet

[6] A washingtoni polgárjogi menet

A polgárjogi mozgalom legnagyobb tömegeket mozgósító rendezvényére 1963. augusztus 28-án került sor. 200 ezer ember gyűlt össze a Menetelés a munkáért és a szabadságért elnevezésű eseményen. King itt mondta el Van egy álmom beszédét. A megmozdulás a mozgalom legmagasztosabb napja lett.

Olvasás
[5] Birminghami megmozdulások

[5] Birminghami megmozdulások

A D-napnak nevezett tüntetésre május 2-án került sor. Több ezer diák vonult fel a városban, több helyen ülősztrájkba kezdtek, blokád alá vonták a város főbb csomópontjait. A rendőrség brutálisan lépett fel. Vízágyúval oszlatták a tömeget, és német juhászkutyákkal próbálták szétkergetni a tiltakozókat. Majd ezer embert tartóztattak le aznap. Gandhi híres parancsa, hogy „töltsük meg a börtönöket”, sikerrel járt. A Life és a Times – címlapján is – foglalkozott az eseményekkel. A tudósítások bejárták a világsajtót. A szovjet újságok gúnyos kommentárral ellátva közölték a képeket, melyeken napszemüveges amerikai rendőrök német juhászkutyákat uszítanak a feketékre.
Olvasás
[4] Ülősztrájkok és szabadságutasok

[4] Ülősztrájkok és szabadságutasok

„Itt vannak a színes diákok öltönyben, fehér ingben, nyakkendőben, az egyikük Goethét olvas, a másik biológiajegyzetet hoz a hóna alatt, és itt vannak a feltüzelt fehér fiúk, rossz arcúak, fekete dzsekikben, néhányan gyilkos dühvel a tekintetükben lengetik a szent déli zászlót. Isten óvja a mi büszke és dicső lobogónkat!”
Olvasás
[3] Harc az integrált oktatásért

[3] Harc az integrált oktatásért

A fekete diákok szeptember 23-án újból megkíséreltek bejutni az iskolába. A kilenc fiatal a felháborodott, ellenséges tömeg miatt a rendőrség segítségével, egy oldalajtón keresztül jutott be az épületbe. Ekkor az iskola előtti tömegben többen felkiáltottak: „a négerek az iskolánkban vannak!” A tömeg fenyegetően a „Gyertek ki! Gyertek ki!” rigmust skandálta. A kilenc diákot biztonságuk érdekében elkülönítették. Amikor ez ellen tiltakoztak, egyes tanáraik cinikusan úgy válaszoltak, utalva a feldühödött tömegre: „ti akartatok közös oktatást, hát tessék!” A szélsőséges tömeg hisztérikus állapotban betört az iskolába, és szinte bekerítette a színes bőrű tanulókat.
Olvasás
[2] A montgomeryi buszbojkott

[2] A montgomeryi buszbojkott

Egy középkorú varrónő tartott haza munkájából az alabamai Montgomeryben. A buszsofőr ingerülten kiabált rá és három másik afroamerikai utasra, akik nem elég gyorsan adták át a fehéreknek fenntartott üléseket egy felszálló utasnak. Hárman azonnal hátra mentek a busz végében feketék számára kijelölt helyekhez. A középkorú varrónő, Rosa Parks azonban visszautasította a megaláztatást, és ülve maradt. A szegregációs törvények megsértése miatt őrizetbe vették. A cellából kérte édesanyját, hívja fel a fekete közösség jogi képviselőjét, E. D. Nixont, aki rövidesen riadóztatta az állam összes fekete potentátját és a fehér szimpatizánsokat.
Olvasás
emmet till

[1] Az Emmet Till-gyilkosság

Az éjszaka közepén Roy Bryant és sógora, J. W. Milam Till nagybátyjának faházához hajtottak. A fiút keresték, aki „beszólt”. Kezükben revolver és elemlámpa volt. Amíg Emmet felöltözött, az idős nagybácsi kérlelte őket, érjék be azzal, hogy megverik a fiút. Néhány perc múlva elhajtottak Emmet Tilllel.

Testét néhány nappal később halászták ki a közeli Tallahatchie folyóból. Brutálisan összeverték, egyik szemét kinyomták, fejébe golyót eresztettek, nyaka köré szögesdrótot tekertek, amihez nehezékként a gyapot megmunkálásához használt gép súlyos alkatrészét erősítették. A holttest azonosítása nem volt könnyű feladat. Mind a brutális bántalmazás, mind a folyóban töltött napok eltorzították a testet. Monogramos gyűrűje alapján bizonyosodtak meg Till személyazonosságáról.

A Ku-Klux-Klan befolyása hatalmas volt Délen. A helyi hatóságok és a fehérek kezében lévő sajtó rendre eltussolta a feketék ellen elkövetett rasszista indíttatású bűncselekményeket, amelyek közül a legsúlyosabbak a lincselések és a brutális gyilkosságok voltak.

Olvasás